Fotó: hvivien_photography
Ha még csak most kezdtél el azon gondolkodni, hogy fel kellene töltened a kamrád, ne keseredj el, mert nem vagy lemaradva. Rengeteg zöldséget, gyümölcsöt be tudsz még szerezni a piacról, helyi termelőktől.
S ha már elkezdted, hidd el, hogy ez a tevékenység nagyon hamar szerelemmé válhat. Nagyon jó érzés így gondoskodni a családról, jó érzés meglepni a barátokat, jó érzés kísérletezni, új ízeket kipróbálni, s előbb -utóbb már nem csak azt fogod nézni, hogy sikerüljön betuszkolni a zöldségeket az üvegbe, hanem azt is nézed majd, hogyan mutat jól.
Nehéz leírnom, mit is jelent ez nekem, mert ez egy életérzés, ami sokmindent magába foglal… benne van a gondoskodás önmagadról és másokról is, benne van a biztonságérzet, hogy bármilyen helyzet is adódik, tudsz mihez nyúlni, ott van az a biztos tudat, hogy jót adsz vele a családnak, mert tudod mi van azokban az üvegekben. Ott vannak a mosolyok, amit a családtól, barátoktól kapsz… a sok- sok „hümmögés…” a szó jó értelmében…hogy „…hmmm… ez mennyire finom…” és a kérdések, „mit is mondtál, hogyan csináltad...?”
És ott van a közösség, hogy tartozol valahova, ahol hasonló érdeklődésű lányok, asszonyok, fiúk, férfiak gyűlnek össze, ahol tényleg az a fontos, hogy minden nap valami jót teremtsenek, hogy segítsenek másoknak, ahol kincsekre lelhetsz, és te is megoszthatod tapasztalataidat. S azt még meg sem említettem, hogy eszedbe juthatnak gyermekkori emlékek, mikor láttad édesanyádat, nagymamádat, hogy ugyanazt tették, mint most Te… s akkor ez jelentette a biztonságot… Takarékoskodást is jelent, mert ha több zöldséget, gyümölcsöt veszünk egy étel elkészítéséhez, a maradékot eltehetjük. Meglepő dolgokat lehet savanyítani, amire eddig még nem is gondoltál.
Nekem még azt is jelenti, hogy a frissen végzett fotós lányommal gyakorolhatunk. Megörökíthetjük képek formájában, később is nézegethetjük, még a receptet is elővehetjük.
Tavaly még nem gondoltam volna, hogy én is tudok majd készíteni finom savanyú káposztát. Először fehér káposztával próbálkoztam, és annyira jól sikerült, nemcsak hogy finom lett, de ez volt az egyetlen egy káposzta, amitől nem fájt a hasam. Tudjuk, hogy a káposzta nagyon jó hatással van a szervezetünkre is, de nem mindegy hogyan készül, mit tartalmaz.
Később megpróbáltam a lilakáposztát is, ami szintén nagyon jól sikerült, pár hete már a második adaggal készítettem. Van egy 5 literes üvegem, amit karácsonyra tartogatok, itt a káposzta mellé az üvegbe tettem egy kis szilvát és narancsot is. Ezt még nem kóstoltam, kíváncsi vagyok a végeredményre.
A legutóbbi adag készítésénél kisebb üvegekbe tettem. Ezeket jobban szeretem, mert egy nagyobb üveg felbontása után nem kell szétosztanom és telepakolni vele a hűtőt. Az elkészült káposztát pedig sokféleképpen elfogyaszthatjuk. Én például készítettem belőle mártogatóst is, turmixoltam majd növényi krémmel összekevertem, vagy feldobtam vele a savanyú uborkalevest.
A lilakáposztát miért érdemes fogyasztani?
Többek között azért, mert rengeteg ásványi anyag és vitamin található benne, mint pl. a kálium, kalcium, foszfor, vas, jód, kén, valamint A-, B-, C-, K- és U- vitamin is. Erősíti az immunrendszert, enyhíti a gyulladást, jó hatással van az emésztésre, az egyik legerősebb májfiatalító tápanyag.
Az elkészítése nagyon egyszerű, ami kicsit időigényes, az a káposzta legyalulása, és az a néhány hét várakozás, amíg elkészül. :)
Hozzávalók:
- lilakáposzta
- jódmentes só
- fűszerek ízlés szerint (pl. babérlevél, kömény, fokhagyma, bors)
- előzőleg felforralt, visszahűtött víz
Elkészítése kétféle módon történhet:
1.) a káposztát gyalulás után besózzuk, és állni hagyjuk, amíg levet ereszt ( 1 kg káposztához 1 evőkanál sót teszünk). Miközben áll, jól megnyomkodjuk, hogy még több levet eresszen. 1- 2 óra pihentetés után az üvegek aljába tesszük a fűszereket, majd a káposztát. Ráöntjük a tál aljában lévő folyadékot. Ha a káposzta nem eresztett sok levet, 2 %-os sóoldattal felöntjük.
2.) a fűszereket és a gyalult káposztát üvegekbe tesszük, majd 2 %-os sóoldattal leöntjük.
* 2 %-os sóoldat - 1 liter felforralt majd lehűtött vízhez, 1 csapott evőkanál sót teszünk.
Én mindig úgy csinálom, hogy besózom és állni hagyom a káposztát, majd öntök még rá egy kis sós levet. Így kicsit bonyolultabb, és a végeredmény függ a káposzta nedvesség tartalmától is. Kicsit sósabbra is sikerülhet, de nem gond, ha pedig azt érzem, hogy kevés a só, én még teszek hozzá egy kicsit…
Ha megtöltöttük az üvegeket, lehet rá leszorítót tenni, én sosem szoktam. Általában meghagyok nagyobb darab káposzta leveleket, és ezzel „szorítom” le. Az üvegeket szorosan lezárom, tálcára teszem, mert ha beindul, elkezd levet ereszteni. A pulton szoktam hagyni, nem teszem ki tűző napra, szobahőmérsékleten tárolom. Néhány hét múlva lehet fogyasztani.
Általában már másnap elkezdenek „ciripelni”, látszanak benne a buborékok. Azt vesszük észre, hogy a tálcára elkezdett kifolyni a lé. Én az üvegekből hiányzó folyadékot sóoldattal pótolni szoktam, miután lecsendesedtek.
Naponta többször gyönyörködöm bennük, imádok esténként a konyhában ücsörögni, és hallgatni a sziszegésüket… tudom, hogy valami jó történik az üvegekben, és ez boldogsággal és büszkeséggel tölt el.
Azt hiszem, a legboldogabb pillanataink nem is olyan nagy dolgok által születnek… néha „apróságoknak” tűnnek, de nem azok. :)
*******
Ha tetszett a bejegyzésem, megköszönöm, ha megosztod.
Facebook oldalamhoz itt csatlakozhatsz, de követhetsz a pinteresten és az instagramon is.
Érdeklelhetnek még a következő bejegyzések is:
Édesburgonyás -sütőtök krémleves :)
Vitamindús, májfiatalító reggeli
Fecskefészek leves, ami fiatalon tart... :)
Fermentált uborka, akár télre is...
Természetes vírusölők a konyhában
Gyümölcsös, chiamagos zabkása reggelire
Köszönöm, hogy benéztél!
Szeretettel:
Tündi
Utoljára kommentelt bejegyzések